Házirend
A bölcsőde a következők szerint határozza meg a házirend témakörébe tartozó szabályokat.
I. Általános szabályok
1. A házirend célja
A házirend célja, hogy meghatározza az Intézmény belső rendjét és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja:
- a napirendet,
- a gyermek szülőjére vonatkozó szabályokat,
- a tűz- és munkavédelmi szabályokat,
- a panaszjog érvényesítés módját,
- a térítési díjra vonatkozó szabályokat.
- Az adatkezelés, adatvédelem előírásait.
- Az együttélés szabályait.
- Nyitvatartási időt.
- Kapcsolattartás szabályait.
- Távollét bejelentését.
- A gyermek elvitelére vonatkozó szabályokat.
- A szolgáltatás igénybevétele esetén a megszűnés szabályai
2. A házirend hatálya
A házirend személyi hatálya kiterjed a bölcsődében a(z):
- ellátott gyermekekre,
- ellátott gyermekek szüleire,
- foglalkoztatott alkalmazottakra,
- munkát végző külső szervek dolgozóira,
- tartózkodó látogatókra és valamennyi, a Bölcsődében megforduló személyre.
A házirend
- a gyermekek és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony kezdetekor,
- a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor,
- az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor,
- a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor
lép hatályba.
A házirend előírásait az Intézmény területén kell alkalmazni.
3. Alapelvek
Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását
4. A házirend nyilvánossága
A házirendet nyilvánosságra kell hozni.
A nyilvánosságra hozatal módjai:
- a házirendet ki kell függeszteni a faliújságra,
- a házirend egy példányát a gyermek szülője, illetve törvényes képviselője részére át kell adni.
Gondoskodni kell a házirend megismertetéséről.
A házirend változásakor azt ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint.
II. A gyermek felvételének szabályai
- Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig,
- annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja.
- Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
Az 1997. évi XXXI. Tv. 31.§ (1) bek. értelmében, a személyes gondoskodás igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő. Intézményünkben a kérelem benyújtásának írásos formáját alkalmazzuk, az erre rendszeresített „Felvételi Kérelem” nyomtatványon. Az 1997. évi XXXI. Tv. 139 §-a értelmében nyilvántartásba vesszük a kérelmezőt, erről a szülőt, vagy más törvényes képviselőt írásban értesítjük.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az intézményvezető a döntéséről írásban tájékoztatja a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Ha a kérelmező illetve törvényes képviselő a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez irányadó abban az esetben is, ha az intézmény vezetője az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt.
A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a gyermekorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.
Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a kezelőorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.
15/1998 NM rend 37. § (1) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását.
(2) A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
Amennyiben az intézményvezető az igénybevételről dönt, az ellátás megkezdése előtt a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével az ellátás megkezdése előtt megállapodást köt.
- A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
- az ellátás kezdetének időpontja,
- az ellátás várható időtartama (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölésével)
- a gyermek számára nyújtott szolgáltatások, ellátások formája, módja
- a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok,
- az ellátás megszüntetésének módja,
- személyazonosító adatok,
- az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselőjének nyilatkozatát a Gyvt. 33. §. (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.
A Gyvt. 33.§ (2) bek. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:
- az ellátás tartamáról és feltételeiről
- az intézmény által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról
- az értékmegőrzés módjáról
- a családi bölcsőde házirendjéről
- a panaszjog gyakorlásának módjáról
- a fizetendő térítési díjról
- a bölcsődében ellátott gyermek és törvényes képviselői jogainak és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról, és a
- a TEVADMIN rendszerben történő napi jelentésről.
A Gyvt. 139.§ (1) bek. értelmében a személyes gondoskodásban részesülő személyről az intézmény vezetője nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
- a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő személyazonosító adatait,
- a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
- az ellátással kapcsolatos döntéseket,
- a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat,
- az ellátás igénybevételének időpontját,
- az ellátás megszűnésének időpontját,
- a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására illetve elévülésére vonatkozó adatokat,
- a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formája, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
- az intézmény, szolgáltató hálózat ágazati azonosító jelét,
- hatósági döntésre elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt esetén a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
- a hatósági döntés jellegét,
- a gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát.
A bölcsődébe jelentkező gyermekek fogadása egész évben folyamatos – amennyiben a férőhelyek száma lehetővé teszi. A szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek bölcsődei felvételét kérheti az adott évre, valamint a következő nevelési évre.
A 1997. évi XXXI. tv. 41.§ (1) bekezdés szerint A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
A 43.§ szerint:
A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvénye képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
2017/2018 –as nevelési évtől:
Ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll:
e) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek,
f) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,
g) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és
h) a védelembe vett gyermeket
A további felvételt egyéni elbírálással – elsődlegesen a jelentkezési sorrend alapján – az intézményvezetője dönti el, melyről a szülőt írásban értesíti. Férőhelyhiány esetén a jelentkező „várólistára” kerül.
A sorrendiség figyelembe vétele nélkül a gyermek bölcsődei ellátását biztosítani kell, ha gyámhatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 68.§ alapján védelembe vételt rendelt el és kötelezte a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.
15/1998 (IV.30) NM rendelet 36.§ alapján a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásba fog állni, megjelölve annak kezdőpontját is.
Az ellátás megszűnése (1997.évi XXXI.tv. 37A§)
- a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,
- a jogosultsági feltételek megszűnésével.
- Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
- Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti
- bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte
- Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. Gyvt.42/A (4)
- A gyermek folyamatos 4 hétig tartó hiányzása esetén, ha a szülő/törvényes képviselő nem él jelzéssel a hiányzás okáról, és a visszatérés várható időpontjáról.
- A gyermekjóléti ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosult törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult törvényes képviselője, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtó határozatáig az ellátást biztosítani kell.
III. A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének szabályozása [Gyvt. 43. § (4) bek.]
A bölcsődékben a nyári nyitva tartás rendjét deklaráltan a fenntartó hagyja jóvá. Ennek keretében határozza meg azt az időtartamot is, amikor nyáron a bölcsőde bezár. Csak akkor lehet éves karbantartásokat, felújításokat végezni, amikor a bölcsődében nem gondoznak gyermekeket, ezzel elkerülve a fent említett problémákat. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről. A fenntartó döntése alapján az is megvalósítható, hogy kisgyermekek napközbeni ellátását nyújtó, de nem az adott fenntartó által működetett intézmény keretében kerüljön biztosításra a gyermekek nyári zárás alatt történő ellátása.
15/1998 NM rend. 48. §(2) A bölcsődében az ügyelet időtartama alatt
a) ha egyidejűleg több mint tizenkét gyermek tekintetében igénylik a szülők az ügyelet biztosítását, legalább két fő kisgyermeknevelő,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben legalább egy fő kisgyermeknevelő és egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.(15/1998 NM rend. 37§(3)
IV. A napirend
A bölcsődébe érkezés | 6.30 | órától | 8.00 | óráig |
Reggeli | 8.00 | órától | 8.30 | óráig |
Kötetlen foglalkozás | 8.30 | órától | 10.00 | óráig |
Tízórai | 10.00 | órától | 10.10 | óráig |
Kötetlen foglalkozás | 10.10 | órától | 11.30. | óráig |
Ebéd | 11.30 | órától | 12.00 | óráig |
Alvás | 12.00 | órától | 14.30 | óráig |
Uzsonna | 14.30 | órától | 15.00 | óráig |
Kötetlen foglalkozás | 15.00 | órától | 18.00 | óráig |
A gyermek elvitele | 18.00 | óráig |
A kötetlen foglalkozást kihasználva a Bölcsőde folyamatosan neveli, fejleszti (logikai, kézügyesség és mozgásfejlesztő játékok segítségével) az ellátott gyermekeket.
Szakmai Programunk alapján kiemelt nevelési célok
A csoport kisgyermeknevelőjének kompetenciájába tartozik eldönteni azt, hogy mely tevékenységekre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni. A tevékenységeket a kisgyermeknevelők éves munkaterv alapján tervezik, figyelembe véve a csoportok életkorát, összetételét, érdeklődését, a kisgyermeknevelői kompetenciákat. A program megvalósítása a nevelési év végéig, szeptembertől augusztus végéig tart.
A részvétel nem kötelező – a gyermek kompetenciája, hogy mennyi ideig vesz részt, – lehetősége van mással foglalatoskodni. A kedves invitálás, az érdeklődés felkeltése a kisgyermeknevelő feladata.
- Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés
- A montessori pedagógia gyakorlati alkalmazása
- Ének-zenei nevelés
- Természetismeret
- Alkotótevékenységek
A kisgyermeknevelő joga:
- Alakítsa a bölcsődei csoport életét, a gondozási nevelési elveknek megfelelő módszereket szakmailag önállóan gyakorolja.
- Munkájához a szükséges feltételek biztosítottak legyenek.
- Részt vegyen továbbképzéseken, munkájának eredményességét szolgáló kísérletekben.
- Megillesse a lelkiismereti szabadság, de tisztelet és tolerancia legyen benne a másfajta világnézeti megnyilvánulások és az etnikumok iránt.
A kisgyermeknevelő kötelessége:
- A gondozási nevelési feladatokat a szakmai elveknek megfelelően, meghatározott munkaidőben, a bölcsődevezető irányításával lássa el.
- Tiszteletben tartsa a szülő és a gyermek jogait.
- Együttműködjön a családdal, tiszteletben tartsa a családi nevelést, etikusan kezelje a családról szerzett információkat.
- Ha a gyermekbántalmazás bármilyen formáját észleli köteles jelzéssel élni az 1997 évi XXXI. tv. értelmében.
- A fenti törvény szellemében végezze gyermekvédelmi feladatát. Különleges gondossággal és felelősséggel foglalkozzék a hátrányos helyzetük miatt rászorulókkal.
- Folyamatos továbbképzéssel, önképzéssel biztosítsa naprakész szakmai műveltségét.
V. A gyermekek szüleire vonatkozó szabályok
1. A bölcsődébe érkezéssel és távozással kapcsolatos szabályok
A bölcsődébe a szülő gyermekét 6.30 órától 8.00 óráig hozhatja be. A gyermeket 18.00 óráig el kell vinni a bölcsődéből.
A bölcsődébe érkező gyermeket a szülő a gyermek nevelőjének köteles átadni.
A bölcsődéből a gyermeket csak a szülő, vagy az általa írásban megjelölt személy viheti el. 14 éves kor alatti kiskorúnak gyermek nem adható ki.
2. Betegséggel kapcsolatos szabályok
A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A fertőzések elkerülése érdekében lázas, fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődébe nem hozható. A családban előforduló fertőző betegségeket is be kell jelenteni a csoport nevelőjének
Abban az esetben, ha a gyermek napközben betegszik meg, a nevelő azonnal értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ezeknél az eseteknél kérjük a gyermek mihamarabb elvitelét az esetleges további fertőzések elkerülése végett.
A szülő kiérkezéséig a kisgyermeknevelő elvégzi a szükséges ápolási feladatokat, szükség esetén orvost hív.
3. Hiányzással kapcsolatos szabályok
Ha a szülő betegség, vagy más ok miatt nem hozza gyermekét a bölcsődébe, a távolmaradás okát köteles 24 órán belül közölni az intézményvezetővel, illetve a gyermek kisgyermeknevelőjével.
A szülőnek a gyermeke hiányzása, illetve távolléte utáni érkezését a megelőző nap 10 óráig jeleznie kell az intézményvezetőnek, vagy az élelmezésvezetőnek. A szülő –amennyiben igénybe veszi az ellátást- gondoskodik arról, hogy – indokolt eseteket kivéve- gyermeke rendszeresen látogassa a bölcsődét.
Betegség miatti távollét után csak orvosi igazolással, gyógyultan fogadható a gyermek.
4. A bölcsődébe bevitt tárgyakkal kapcsolatos szabályok
A bölcsődei ellátáshoz szükséges dolgokat a szülőknek be kell hozniuk a Bölcsődébe (pl.: benti ruházat, váltó ruha, váltó cipő stb.).
A fentieken kívül lehetőség szerint mást ne hozzanak be a Bölcsődébe.
A Bölcsődében hagyott, illetve a gyermeken lévő, vagy hozott tárgyakért a Bölcsőde felelősséget nem vállal (pl.: ékszerek).
VI. A szülővel való kapcsolattartás
A bölcsődei üzenő füzetben a gyermek szülője és kisgyermeknevelője rendszeresen kommunikál a gyermek fejlődéséről, állapotáról.
A Bölcsőde életéről, az aktuális feladatokról, a házirend betartásáról összevont szülőértekezleten a bölcsődevezető tájékoztatja a szülőket.
A csoportban folyó nevelői munkáról és a gyermekek fejlődéséről a kisgyermeknevelő csoport szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket.
A család és bölcsőde kapcsolatának erősítésére lehetőséget biztosítunk a gyermek anyával történő folyamatos beszoktatására, a szülő és a nevelő napi információ cseréjére, a családlátogatás alkalmával a közvetlenebb megismerés elősegítésére, az összevont illetve csoport szülői értekezleteken a bővebb tájékozódásra, vélemény nyilvánításra. Módot adunk az érdeklődőknek a bölcsőde életébe való betekintésre, előzetes időpont egyeztetést követően.
A szülő joga:
- Megismerhesse a gondozási nevelési elveket, mely alapján gyermekét gondozzák, nevelik.
- Tanácsolt tájékoztatást kérjen, és kapjon a nevelőtől gyermekével kapcsolatban, és megismerhesse a gyermekcsoport életét.
- A bölcsőde működéséről véleményt mondjon.
- Javaslatot tegyen annak működésével kapcsolatban.
A szülő kötelessége:
- Amennyiben igénybe veszi az ellátást, fogadja el a bölcsőde rendjét és alkalmazkodjon hozzá
VII. A tűz és munkavédelmi szabályok
A Bölcsőde a gyermek szülőjét tájékoztatja a Bölcsődében betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismerteti a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi szabályokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentum aláírásával köteles elismerni.
A Bölcsőde gondoskodik arról, hogy az intézmény dolgozói megismerjék a tűz- és balesetvédelmi szabályokat.
Az intézményvezető gondoskodik a dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról.
A Bölcsőde egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások szükség szerint az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek.
A Bölcsőde területén az intézmény dolgozóinak tilos
- a dohányzás,
- a szeszes ital fogyasztás,
- a kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint
- az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás.
A bölcsőde területén a szülőknek tilos
- a dohányzás
- a gépkocsival való behajtás
- az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás.
VIII. A panaszjog érvényesítésének módja
A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetőjénél panasszal élhet
- az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
- a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén.
A panasz benyújtása történhet szóban, vagy – a törvényes képviselő által aláírt- írásban. Az intézményvezető, valamint az érdekképviseleti fórum névtelen bejelentéssel nem foglalkozik.
Az intézményvezető a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról. Amennyiben az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum a beérkezett panaszra vagy a vizsgálat eredményéről 15 napon belül nem küld értesítést, a panasszal élő az intézmény fenntartójához – Tiszavasvári Városi Önkormányzat- vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.
A gyermekjogi képviselő nevét, elérhetőségét, ügyfélfogadási idejét tartalmazó tájékoztatás az intézmény hirdető tábláján, jól látható helyen található.
Az Érdekképviseleti Fórum megalapításának és működésének részletes szabályait a Szakmai Program 2.sz. melléklete melléklete tartalmazza.
IX. A térítési díjra vonatkozó szabályok
A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.
A szolgáltatás intézményi térítési díját Tiszavasvári Város Önkormányzat Képviselő Testülete rendeletben állapítja meg.
A 1997.évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 146.§ (2) bekezdés alapján a törvényben meghatározott térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő fizeti meg.
Az intézményi térítési díjat külön kell meghatározni :
- gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére,
- valamint étkeztetésére.
Tiszavasvári Város Önkormányzata 23/2017. (VII.28) sz. rendeletében a fizetendő gondozási díj mértékét 0.- Ft-ban állapította meg
Gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj mértékét az önkormányzati rendelet 224.- Ft + Áfa összegben határozta meg (2017.szept.01-től)
Gyermekétkeztetés esetén a kedvezményt az intézményvezető a Gyvt. 21/B § (1)-(6) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg.
A Gyvt. 21/B § (1) bekezdése alapján az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek számra ha:
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a gyermek
g) tartósan beteg, vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, melyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
h) olyan családban él, amelyben három, vagy több gyermeket nevelnek
i) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át
j) nevelésbe vették
328/2011 (XII.29) korm.rend. (6) Az intézmény vezetője az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés feltételeiről, a szünidei gyermekétkeztetésről és az igénybevétel módjáról tájékoztatja a kötelezettet
a) a beíratáskor,
b) az ellátás igénybevételének megkezdésekor, és
c) az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés feltételeinek megváltozásakor.
Az ingyenes gyermekétkezés igénybevételéhez a rendeletben meghatározott 6.sz. nyilatkozaton kívül a jogosultságot igazoló egyéb dokumentumokat is az intézmény rendelkezésére kell bocsájtani.
A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
A kedvezményekre való jogosultságot a szülőnek meghatározott dokumentumokkal igazolni szükséges.
Az intézményi térítési díjat a Képviselő Testület évente kétszer állapíthatja meg.
A térítési díjat minden hónapban előre a hónap 10. napjáig kiállított számla ellenében csekken, vagy banki átutalással kell befizetni.
Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta az intézmény vezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét lakcímét és a fennálló hátralékot nyilvántartásba veszi.
A hátralék fennállásáról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót.
328/2011 (XII.29) 13§ (1) Ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkeztetést biztosítónál bejelenti
a) a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint
b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.
(1a) Ha az intézmény házirendje vagy az étkeztetésre vonatkozó szabályzata kedvezőbben nem rendelkezik, a kötelezett az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére mentesül az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.
(2)Az intézményi gyermekétkeztetés személyi térítési díjának előre történő megfizetése esetén, ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. Ha a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni.
X. Gyermekbalesetekre vonatkozó szabályok
A szülő kötelessége
- A gyermek biztonságáról gondoskodni mindaddig amíg a bölcsődei nevelőnek át nem adta a gyermekét (érkezéskor és távozáskor)
- Balesetveszélyes játékkal, tárgyakkal, nem engedheti be a gyermeket a csoportszobába (kulcs, golyók, rágógumi, pénz, stb.)
- Bármilyen –gyermek által szedett gyógyszerekről- mindenkor tájékoztassa a bölcsődei nevelőt.
- Bármilyen otthon szerzett sérülésről köteles tájékoztatást adni a kisgyermeknevelőnek
- Köteles betartani a házirend idevonatkozó szabályait
A szülő joga
- Mindenkor tájékoztatást kapjon a gyermekét ért, bármilyen sérülésről.
- Panasz esetén joga van az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulni.
Az intézmény kötelessége:
- Balesetmentes környezet, és életmód biztosítása a gyermekek számára.
Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok
- Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó nevelő kötelessége az elsősegélynyújtás
- Ha a balesetet vagy veszélyforrást a nevelő észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni.
- Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, – szakított bőrseb stb. / esetén megfelelő orvosi ellátást kell biztosítani, értesíteni kell a bölcsőde orvosát. Amennyibe ez nem lehetséges a leghamarabb orvosi ellátást kell biztosítani a gyermek számára.
- A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a személyzetnek értesítenie kell a szülőt, és az intézmény vezetőjét.
Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés:
- A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat.
- Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
- Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni.
- A gyermekbalesetek kivizsgálásához az Érdekképviseleti Fórum tagjait értesíteni kell és jelenlétét lehetővé kell tenni. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében.
XI. Intézményi adatkezelés
Gyermekek adatainak kezelése és továbbítása
Az 1997. évi XXXI. tv. – továbbiakban Gyvt. – 139.§ (1) bek. értelmében a személyes gondoskodásban részesülő személyről az intézmény vezetője nyilvántartást vezet.
Az intézményvezető felelős a gyermek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.
Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok
A gyermekek személyes adatai a meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, a célhoz kötötten kezelhetők.
Nyilvántartott adatok:
- gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének v. tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén tartózkodási jogcímét igazoló okirat másolata
- Társadalombiztosítási azonosító jele
- szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma
- felvétellel kapcsolatos adatok
- a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat
- a gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát
A nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésekre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító, hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható írásos megkeresés után.
Az ellátott vagy törvényes képviselője, a személyére vonatkozóan adatok tekintetében kérheti a betekintési, helyesbítési, vagy törlési jogának érvényesítését, emellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését.
A bölcsődében a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító nélkül, statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
Az ellátott törvényes képviselője nyilatkozik, hogy az :
- az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltat,
- a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállított változásokról tájékoztatást nyújt.
Titoktartási kötelezettség
Az intézményvezetőt, a kisgyermeknevelőt, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást
A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelői értekezleten a nevelők egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek az értekezleten.
XII. Záró rendelkezések
A házirend 2018 év 08. hónap 01. nap lép hatályba.
Kelt: Tiszavasvári 2018 08. hónap 01. nap
Töltsd le a házirendet Word formátumban itt.