Szakmai program

A betegségek megelőzése érdekében a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a bölcsőde naponta biztosítsa:

• a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást játék és alvás formájában;
• a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok

 

A fertőző betegségek terjedésének megállításáért az alábbiakat tesszük:

• gyakori, rendszeres szellőztetés; saját jellel ellátott tisztálkodási eszközök biztosítása;
  rendszeres napi, heti, havi takarítások a bölcsőde tisztaságának érdekében;
• a bölcsőde helyiségeinek és eszközeinek fertőtlenítése.

 

Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

• a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet
  megteremtése, a fejlődés támogatása;
• a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése;
• egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető
  kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és
  megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás,
  szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás);
• szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok
  ellátása.

 

Gyermekfogászati prevenció

A gyakorlatként alkalmazott korszerű étkezési szabályok, a cukor fogyasztás csökkentése, a rágásra nevelés, és az édes italok helyetti víz adás, már önmagában is fogászati prevencióként szolgál. A szokások kialakítása céljából a bölcsődei gyermekcsoportban már 2 éves korban elkezdjük a szájöblítés bevezetését, ennek folytatásaként a fogkrém nélküli fogmosást, majd óvodába távozás előtt a fogkrémmel történő fogmosást. A gyermekek egészséges maradandó fogainak megalapozása az élet első éveiben történik. Számos tanulmány mutatott rá az elsőkét életévben követett helytelen diéta, helytelen táplálkozási szokások és a nem megfelelő fogmosási gyakorlat összefüggésére a gyermekek fogainak romlásával kapcsolatban. A tejfogak szuvasodása fokozza az új, maradandó fogban kialakuló szuvasodás kockázatát.

 

Levegőzés
Levegőzés alatt az udvari játék és a szabadban történő altatás együttesen értendők. Időpontját,
mértékét az évszaknak és az időjárási viszonyoknak valamint a gyermek életkorának megfelelően kell megválasztani. A szabadban való levegőzés csak akkor mellőzhető, ha kánikula, vagy eső, vagy erős havazás, orkánszerű szél, sűrű köd, vagy rendkívül hideg van. A napfény káros hatása, és a kisgyermek bőrének fokozott érzékenysége miatt fokozott figyelmet kell fordítani a napvédelemre.

 

A ruházat szerepe
Bölcsődénkben a gyermekek játszóruháját a szülő biztosítja, ennek tisztántartása is a szülő feladata. A gyermekek törölközőjét és ágyneműjét, valamint az egyéb textíliát az intézmény biztosítja, tisztántartásáról a bölcsőde gondoskodik. A törölközőket hetente, az ágyneműket kéthetente illetve szükség szerint kell cserélni.

Megkülönböztetésüket a jellel való ellátás biztosítja. Ugyanígy a gyermek fésűjét is a jellel ellátott tartóban kell tárolni.

A gyermek ruházatának, cipőjének olyannak kell lenni, hogy az a gyermek szabad mozgását ne akadályozza, kényelmes, praktikus legyen. Erre a beszokatás idején a gondozónők felhívják a szülők figyelmét.

A gyógyító sópára
Sok kisgyermeknek okoznak újra meg újra különböző heveny vagy idült légzőszervi megbetegedést az érzékeny nyálkahártyái és a szakorvosok tapasztalatai szerint egyre nő az allergiában szenvedő és az asztmás gyerekek száma. Kiegészítő kezelésként ajánlható számukra a sópára belégzésén alapuló kúra, amely ma már nemcsak a tengerpartok jótékony klímájában, távoli sóbányák hűs levegőjében érhető el, hanem bölcsődénkben is lehetővé tettük gondozottjaink számára.

A speciális só-terápiának elsősorban asztma, idült légcsőhurut, pollenek okozta allergiák esetében van jótékony hatása, de egyes bőrbetegségek, ekcéma, pikkelysömör kiegészítő kezelésére szintén alkalmazható. Lényege, hogy a Somadrin klímaoldat párolgása só koncentrációt idéz elő, negatív ionizáció jön létre, így a légzőszervek nyálkahártyái aktiválódnak. A sóbányák gyógy célú megnyitása kiváló terápiás lehetőség. Hasonlóképpen javíthatja a betegek közérzetét a tengerparti klíma. Akiknek azonban ezekre a távoli és drága gyógyüdülő-helyekre elutazni nincs lehetőségük – és a kisgyermekes családok többsége valószínűleg ezek közé tartozik – nyilván örömmel fogadják azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a jó hatású kúrát hazai környezetben is elérhetővé teszik.

A sóterápiás helyiség alapítási és fenntartási költségeit a bölcsőde alapítványa finanszírozza, így használata a gyermekek számára ingyenes.

Folyamatos napirend
A folyamatosság biztosítása alapvető feladat a bölcsődei nevelésben, de része az egészségfejlesztésnek is. Mivel a gyermekek biológiai és testi szükségleteit a kisgyermeknevelőnek kell kielégítenie, ezért az ő feladata, hogy biztosítsa a gyermekek számára az aktív tevékenység és a pihenés ritmikus váltakozását. Ezzel együtt a gyermekekben kialakul a tájékozódás képessége a saját kis környezetükben. A rendszeresen ismétlődő feladatok elvégzése, az események egymáshoz kapcsolódása megszokottá válik; szinte előre várják az ismerős tevékenység elvégzését. Ez egyben nyugalmukat, alkalmazkodásukat és biztonságérzetüket is fokozza.

A gyermekközösségek napirendjében úgy kell az egész közösség szükségleteit és igényeit kielégíteni, hogy közben minden egyes gyermek igényeit messzemenően figyelembe vegyék. A gyermek bölcsődei napirendjének kialakításánál az otthoni körülményekkel és eseményekkel is számolnunk kell. Arra törekszünk, hogy a gyermek bölcsődei és otthoni napirendje összhangban legyen.

A gyermek szükségletei és igényei együtt változnak életkorával, fejlődésével (pl. csecsemőkortól nő az ébrenléti idő, csökken az étkezések száma, változik a gyermek mozgása, módosul játékigénye stb.), így a szükségletek, igények kielégítési módjának is az életkornak megfelelően változnia kell. Külön kell tehát kialakítani a csecsemő, a tipegő, valamint a nagycsoport napirendjét.

A csoportok napirendje az év folyamán is módosul egyrészt a gyermekek fejlődésével, s így szükségleteik változásával.

 

Élelmezés
Az egészséges életmódra nevelés egyik fontos területe az étkezés. Az utóbbi évtized tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a táplálkozás és az egészség összefügg egymással. Tudományosan bizonyított, hogy a táplálkozási szokások kisgyermekkorban alakulnak ki, és az egész életre kiható ízlésformáló szerepük van. Ezen a területen igen sok lehetőségünk van az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás bevezetéséhez. Ennek érdekében minden eszközt
megragadunk, hogy ez a fiatal korosztály korszerűen táplálkozzon. A táplálék, amit a kisgyermek elfogyaszt, nagymértékben befolyásolja egészségét, fejlődését. Étlaptervezéskor figyelembe vesszük, hogy az étrend egészséges, ízletes legyen. Feleljen meg az élettani szükségleteknek, és legyen biztosítva a napi energia- és tápanyagtartalma. Legyen változatos, idényjellegű, ízben és formában pedig összehangolt.

 

A jó példa ereje:

• Mutassunk példát, nassoljunk nyers zöldséget, gyümölcsöt, natúr puffasztott gabonát.
• Sétáljunk, kiránduljunk, játsszunk a kisdedekkel, próbáljunk ki új ételeket, beszéljünk az ízéről, a színéről, az állagáról.
• Akkor vezessük be az új ételt, amikor a gyermek éhes, de ne erőltessük az evést.
• Sócsökkentés:
• Friss ételeket válasszunk, készítsük el mi az ételeket, tanuljuk meg érzékelni és élvezni a nyersanyagok eredeti, természetes ízét.
• Kevés sót használjunk ételkészítéskor.
• Az ízesített só helyett használjunk friss vagy szárított fűszernövényt.
• Részesítsük előnyben a szezonális alapanyagokat (például télen a céklát, a savanyú káposztát, az almát).
• Igyunk tiszta vizet!
• Csökkentsük az édességet

 

Bölcsődénkben megoldott a különböző táplálékallergiás gyermekek diétás étkeztetése, a szakorvos javaslata alapján. Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, szakorvosi javaslat alapján speciális étkezést biztosítunk. A szakszerű étkeztetést dietetikus által jóváhagyott étlap alapján diétás szakács általi ételkészítéssel valósítjuk meg.

 

Személyi higiéne

A közösségi életben a kulturált higiénés szokásokat már kisded korban kezdjük kialakítani. Az egyén számára az egész életen át feltételes reflexként kell működnie a WC-használat utáni, illetve az étkezés előtti kézmosásnak. Célszerű, hogy ennek alapjai már kistipegő korra nyúljanak vissza. A már járni tudó gyermeket egyedül engedjük a vízcsaphoz, segítsük annak megnyitását, vagy együtt végezzük vele. A vízzel való ismerkedés kellemes élményként lassan alakul ki a kezdeti ügyetlen mozdulatokból. A gyakorlás során eredményes lesz a kézmosás. A szabályos és eredményes kézmosás csak később alakul ki. A gyermek próbálkozásait dicsérni kell, hogy önbizalma fokozódjék.

 

A kézmosás az alap. Bölcsődébe érkezéskor a szülő közös kézmosás után adja át a gyermekét a kisgyermeknevelőnek a csoportban.

 

Öltözködés

Az időjárásnak, a hőmérsékletnek megfelelő öltözködés elsajátításával a gyermekek megtanulják megőrizni egészségüket.

 

Öltöztetés

Tud-e a gyermek önállóan öltözni? A kisgyermeknevelő magyaráz, ösztönöz, segít. A gyermekeket mindig a gondozási sorrendben szólítja. Szóval is segít, beköti a cipőt. Ellenőrzi, megigazítja a ruhát, kikíséri az udvarra, ahol a gyermek bekapcsolódhat a játéktevékenységbe.

 

Pelenkaváltás

Célja, hogy a szennyezett bőrfelületet tökéletesen letisztítsuk, a vizeletet és a székletet eltávolítsuk, megteremtsünk a komfortérzetet.

 

A bőr fontos szerepet tölt be: védi a szervezetet, megakadályozza a kórokozók behatolását, ezért épségének, egészségének megóvása fontos.

 

A csecsemők bőre érzékeny, könnyen sérül, gyakran szennyeződik széklettel és vizelettel. A pelenkaváltást étkezésekhez kötjük, de természetesen szükség szerint is alkalmazzuk. függően történik.

 

Szobatisztává válás

A szocializáció során a gyermek idegrendszeri érésének függvénye a szobatisztává válás. Napközben a gyermek elhatározásának, tudatos felelősségvállalásának eredménye. Akkor szobatiszta, ha érzi, és vissza tudja tartani az ingert, önállóan le tud hozzá vetkőzni, és el tudja végezni a dolgát. Ennek ideje gyermekenként változó lehet. Vannak, akik érdeklődnek, és hamar szobatisztává válnak. Otthon a szülői minta nagyon sokat segít (pl. állva pisilés). Bölcsődében a többi gyermek mintája nyújt segítséget (kis WC használata). A székletürítés tudatos kontrollja komoly lépés a szociális fejlődésben. Fontos, hogy a felnőtt kezdettől fogva a gyermek aktivitására, együttműködésére építsen. Így legkevesebb kudarcélmény éri. Megvan a gyermekben a vágy arra, hogy önállóan intézze szükségleteit. Elég, ha megmutatjuk a lehetőségeit (a bilit, a WC-t). Ha a gyermek érett rá, és megfelelő a felnőtt – gyermek viszony, akkor kb. 2,5-3 éves korára nappal szobatiszta lesz. A kisgyermeknevelő kikíséri a gyermeket a fürdőbe, aki önállóan vagy segítve vetkőzik, bilire vagy WC-re ül, lehúzza a WC-t, majd öltöztetés és kézmosás történik.

 

Mindennapi testmozgás, Csiri-biri mozgásfejlesztő torna

A bölcsődés korú gyermekek számára a mozgás belső igény, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek. Mozgásigényük más és más, de a mindennapi mozgás nélkülözhetetlen számukra. A csoportszobák viszonylag szűk mozgásteret adnak, de itt is elhelyeztünk kis helyet foglaló mozgásfejlesztő eszközöket, illetve a bútorok könnyű mozgatásával rövid idő alatt nagyobb teret nyerhetünk. Igyekszünk minél több időt tölteni az udvaron, ahol a különböző játékeszközök tartalmas, sokszínű mozgásformák gyakorlására adnak lehetőséget.

 

Mozgásfejlesztő torna:

A gyerekeket nem lehet elég korán a mozgás és az éneklés öröméhez szoktatni. Dögönyözzük, lóbáljuk, höcögtessük őket bátran, hiszen a különböző mozgásformák nagyon fontosak gyerekeink fejlődése szempontjából. Ha mindezt énekelve, mondókázva tesszük, a gyerekek öröme határtalan.

 

Pedagógiai indoka:

Az iskoláskori betűtévesztés, a számok felcserélése, a figyelem-, a tanulás-, a viselkedészavar a mozgásfejlődés során kimaradó mozgásformák hiányára vezethető vissza.   A mozgásfejlődés különböző fázisait nem célszerű siettetni vagy átugrani. Hagyni kell, hogy gyermek a különböző szakaszokat kiélvezze és a saját tempójában tapasztalja meg. Szükséges csecsemőkortól fogva a kisgyermeknek elegendő és megfelelő – lehetőleg kemény felületű- mozgásteret biztosítani, hiszen a szűk helyen (például mászókában) sokat tartózkodó gyermek mozgásfejlődéséből könnyen kimaradhat a kúszás, mászás, gurulás. A szűk helyen tartózkodás a gyermeket a túlzottan korai állásra késztetheti. 

 

A mozgásfejlődés során egyetlen mozgásforma sem maradhat ki. Fontos, hogy ne előzze meg egyik mozgás sem az időben előtte állót.

A mozgásfejlődés helyes sorrendje a következő:

• háton fekvés
• spontán oldalra fordulás
• hasra fordulás
• hasról-hátra fordulás  
• kúszás, mászás  
• hason fekvésből ülés
• felállás, járás

 

A mozgásfejlődésbeli lemaradások által okozott figyelem-, mozgás-, és tanulási zavarok a későbbiekben már csak fáradságos munkával korrigálhatók.

 

A különböző mozgások előkészítéséhez segítséget nyújthatunk a gyermeknek. A kúszás előkészítésekor például érdemes úgy elhelyezni a hason fekvő gyermek elé a játékokat, hogy azt ne érhesse el, ezzel is ösztönözve  őt arra, hogy  eljusson céljáig.

 

Ha egy egészséges gyermek a mozgásfejlődés minden szakaszát megtapasztalta, általában egy éves kora körül indul el. Amennyiben ez mégsem történik meg másfél éves koráig, célszerű szakemberhez fordulni.

 

A különböző mozgások közül a mászásnak van kiemelkedő szerepe, hiszen a váltott kéz-láb mozgás hiányában zavar jelentkezhet az agyféltekék szinkronizációjában.

 

Ennek következménye lehet a később bekövetkező figyelemzavar, vagy betűtévesztés. Hagyjuk hát a gyermeket szabadon mozogni, engedjük, hogy megismerje testének, képességeinek határát, lehetőségeit. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy különböző mozgásformákkal ismerkedhessen meg, hiszen így növelhetjük önbizalmát, mozgása ügyesedni, koordinálódni fog.

 

Érezzük a korai fejlesztés fontosságát, és kihasználjuk a benne rejlő számtalan lehetőséget, mindezt játékos délelőtti program formájában.

 

Lelki egészség

A gyermekek lelki életében, jellemének kialakításában döntő fontossága van az első években szerzett benyomásoknak. Ebben az életszakaszban a legfogékonyabbak a morális értékekre, az emberi kapcsolatok befogadására. Szeretettel teli légkörben segíthetjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret engedve énérvényesítő törekvéseiknek. A kultúra ideális esetben már születéstől fogva fokozatosan és szinte észrevétlenül épül be egy gyermek életébe, hozzátartozik a lelki egészség optimális fejlődéséhez. A betegség nemcsak testi, hanem lelki veszélyeztetettséget is jelenthet.

 

Egy bölcsődés korú gyermek nem kicsinyített felnőtt: az, ahogyan a világot látja, értelmezi és kapcsolatot épít ki vele, merőben különbözik a felnőttek szemléletétől. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szülők és a kisgyermeknevelők az ő szemükkel próbálják meg nézni a világot, mert ez az út vezet ahhoz, hogy megértsék a viselkedésük mögött rejtőző érzéseket, s ezáltal valódi lelki támaszai lehessenek a gyermeknek.

 

Tolerancia

A toleranciára, a másság elfogadására való nevelést nem is lehetne jobbkor elkezdeni, mint kisgyermekkorban, amikor a gyermekek még eleve nyitottak és előítélet-mentesek. Hogy miért van szükség mégis a „nevelésre”? Mert egy ember alapvető személyiségjegyei ebben az életkorban alakulnak ki, és az a gyermek, akit már ekkor tudatosan arra oktatnak szülei és nevelői, hogy „sokszínűek vagyunk”, és a másság természetes dolog, ezt viszi magával felnőtt életére, és valószínűleg megértőbb és elfogadóbb lesz embertársaival.

 

Mindannyian mások vagyunk, így a „másság” természetes dolog, s ha a gyermekek ezt maguk is megtapasztalják, ők is annak fogják majd tartani!

 

Gyermekvédelem

A bölcsőde az észlelő és jelző rendszer része, és rendszeresen részt vesz a gyermekjóléti szolgálat észlelő és jelzőrendszeri megbeszélésein. Az intézményt a bölcsődevezető képviseli, aki tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a problémás helyzetekről, és javaslataival segíti a jelzőrendszer munkáját.

 

Különböző társadalmi kontextusok különböző típusú szolgáltatást igényelnek. A bölcsőde problémamegelőző preventív gyermekvédelem intézménye, ebből kiindulva:

• Hátrányos helyzetű családok életminősége javul, ha a gyermeket segítjük a családjában, a családjával, így a személyiségfejlődésben a zavarok nem manifesztálódnak. (Egy szükségletfelmérésben a megkérdezettek 93%-a úgy ítéli meg, hogy a bölcsődei nevelés pozitívan befolyásolja a gyermek fejlődését.) Hangsúlyosabban szükséges ezt kihasználni a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek esetében.
• A deviáns családok esetében a napközbeni ellátás preventív célú, mely képes korrigálni a negatív családi mintahatásokat, és pozitív azonosulási mintát nyújt. Primer prevenciós tevékenység: az egyéni bánásmód, és a személyes kapcsolat biztosítása, mely magas gyermeklétszám esetén nem biztosítható. Szekunder prevenció: a gyermekvédelmi gondoskodás más formáival történő beavatkozás, mellyel elkerülhető a gyermek családjából való kiemelése. Gyermekvédelmi észlelő és jelző rendszer munkájában való részvétellel.
• A szülőkkel való együttműködés a jó színvonalú ellátás alapfeltétele. Ezt segítik a különböző „szülőcsoportos” programok, és ezek felhasználhatók a családi funkciózavarok, szerepkonfliktusok, nevelési problémák enyhítésére.
• Szükséges a szabadidős kultúra (játék) „megtanítása”. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű gyermekek esetében hiszen ez által fejlődik a kreativitás, a gondolkodás, a beszéd, a képzelet, a társadalmi kompetencia. Ehhez szükséges a szülők nevelési kultúrájának fejlesztése és megfelelő tárgyi környezet, játékeszközök. Ennek fejlesztését a szükségletfelmérésben megkérdezettek is indokoltnak ítélik.

 

Prevenció

Nagyobb hangsúlyt kívánunk adni a bölcsődei prevenciós munkának.

 

A bölcsődei munka kulcsembere a kisgyermeknevelő, aki szakmai tudásával segíti, fejleszti a rábízott kisgyermekek személyiségét, és magatartásával azonosulási mintát szolgáltat úgy a gyermekek, mint a szülők számára.

 

Szakképzése során maximális tudást szerez az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődésével, gondozásával, nevelésével, bölcsődei ellátásának szükségszerűségeivel kapcsolatosan. Mindez a primer prevenciós munkájában segíti őt.

 

A szekunder prevenciós tevékenységhez tartozik a gyermekvédelmi munka. A bölcsőde a problémamegelőző, preventív gyermekvédelem intézménye, ebből kiindulva úgy gondoljuk, hogy a megelőző tevékenységet sokkal tudatosabbá kell tenni. A preventív bölcsődei gyermekvédelem fontos része, hogy a gondozónők alkalmasak legyenek a pszichés zavarok első jeleinek leolvasására.

 

A prevenció eredményességének feltétele, hogy a szakember ismerje a gyermek környezetét, fejlettségi és neveltségi szintjét, az esetleges ártalmakkal szembeni ellenálló képességét.

 

A külső környezet megismerésére szolgál a családlátogatás, melyet a nevelők évek óta rendszeresen végeznek. A belső szubjektív állapot feltárása a pedagógiai szituációkban való megfigyeléssel, valamint a bölcsődei dokumentációk nyomon követésével lehetséges.

 

A hatékony prevencióhoz szükséges a jó munkakapcsolat a gyermekorvossal, védőnőkkel, gyermekjóléti szolgálattal. Hátrányos helyzetű és deviáns családok gyermekei esetében maga a bölcsődei ellátás prevenció és korrekció is egyben.

 

A prevenció módszere:

• a szülőkkel való együttműködés melyet a különböző szülőcsoportos programok is elősegítenek
• a szülők nevelési kultúrájának fejlesztése , melyet a különböző témájú előadásokkal és az azt követő vitával szeretnénk elérni
• a helyes szabadidős kultúra a játék „megtanítása”, melyhez szintén kínálunk szülőcsoportos programokat
• valamint még a családokkal közös szabadidős tevékenységek, családi nap szervezése, gyermekek számára a szülőkkel közösen kirándulás szervezése, ünnepek előtt közös munkaestek szervezése.
• A fenti tevékenységekben a mintanyújtás, mint módszer kiemelt szerepet kap.
• A gyermek problémájának, személyiségének figyelembevételével, lehetőség szerint a „legmegfelelőbb kisgyermeknevelő” megtalálása.